Kalotaszegi piramisok és gömbkövek
Időpont: 2023.08.15-18. Poz.szám: 23/EKP/02
Útvonal: Budapest – Nagyvárad –Kolozsvár – Kiskapus – Erdőfelek – Bánffyhunyad – Budapest (kb. 1500 km)
Utazás: az utaslétszámnak megfelelő autóbusszal
Ellátás: félpanzió
Időtartam: 4 nap/ 3 éjszaka
Idegenvezetés: csoportkísérő
Kevesen ismerik, mégkevesebbet lehet hallani róla, de a kalotaszegi pirimisok úgy pár tízezer évvel idősebbnek tűnnek az összes híres-neves ismert piramisnál. A kalotaszegi piramishegyet a helyiek Koporsóhegy-nek, a regősök menedékének hívják. A leírások szerint a legnagyobb a piramisok közül.
Részlet: “Nagy port vert fel az utóbbi időkben a Boszniában felfedezett piramisról szóló hír. Semmi új a nap alatt. Xántus János már az ötvenes évek derekán felvetette az írott történelem előtti idők grandiózus építményeinek lehetőségét Kolozsvár környékén is. Valószínűleg Várkonyi Nándor 1940-ben és, 42-ben megjelent – Erich von Däniken paleoasztronautikával foglalkozó nagy sikerű könyvét megelőző – művének hatására, vidékünkön is egy „látóhegy” hálózatot feltételez. Ihletének forrását, Várkonyit idézem én is, Xántus János nyomán, Tündérszép tájak című könyvének Piramisépítők nyomdokain írásából.
„Mintha óriások jártak volna valaha a földön. Egy megdöbbentő méretű rejtélyes építő erő nyomait találtuk, s bennük a képzeletnek olyan szárnyalását, hogy a miénk már követni sem tudja útját. Mi volt, s hogyan működött az az erő, amely pehelykönnyűséggel mozgatott meg ezer és ezer mázsás súlyokat, és mi volt az a cél, amelynek szolgálatában állott? Észak-Amerika szavannáin, Mexikó fennsíkjain, az Andok három- és négyezer méteres magasságában, a Matto Grosso járhatatlan vadonában, az Amazonasz dzsungeljében, az Orinoko torkolatánál, Izland, Skandinávia, Finnország, Szibéria földjén, Anglia és Franciaország partvidékén, a német síkságon, az Alpok hegyvidékén … Krímen és a Kaukázuson túl, messze be a mongol steppékig. Elő és Hátsó-Indiáig, az indonéz szigetekig, a Niger-völgyében, Ugandában s a Polinéziai szigeteken, vég nélküli láncolatban sorakoznak kiklopszok kezeművének nyomai. Sivatagszerű rommezők, több száz méteres gyíkokat, madarakkal viaskodó kígyókat, emberalakokat formáló mundok… tumuluszok, dolmenek, kőkörök… tatársírok, kunhalmok, kurgánok, sírt rejtő piramisok, csillagnéző ziggurátok és más egyéb roppant emlékművek.”
Kirándulásai során Xántus Jánosnak feltűntek Kolozsvár környékének furcsa halmai, jelződombok, lármafák helye. Ezekről a látóhalmokról felfedezhetjük a következőt vagy éppen a következő kettőt. Az őskori jelzőhálózat Kolozsvár környéki íve tartalmazza a Tekintőt, Hegyes hegyet, a Plecska szádáját őrző titokzatos halmot, következne a Fenes patak vízgyűjtőjéhez tartozó Szőlőhegy, a magyarfenesi Csicsal, a szentlászlói Póka vára … és ki tudja meddig tovább.
A titokzatos földgúla már méreteit tekintve is nem egyszerű kurgán, avagy kúnhalom. Az 50-es évek kirándulásán tapasztaltakról így ír Xántus János feltételezett kommunikációs hálózatának: „Ősemberi edénytöredékek, tapasztott tűzhelyek kiégett cserepei tanúskodnak arról, hogy már 10–15 ezer esztendővel ezelőtt is lakott hely lehetett a Csicsal környéke. De az igazi meglepetést a hegy különös alakja jelentette számunkra. A falut uraló dombot ugyanis három terasz futja körül, 10 méter szélességben s egymás fölött 7–8 méteres lépcsőzetben. Kétséget kizáróan itt egy igen ritka földpiramissal, szaknyelven szólva tumulusszal van dolgunk. Mivel pedig hazánk területéről ilyen földpiramis nemigen került elő, bizony alaposan szemügyre vesszük a titokzatos Csicsalt. Közelről és távolról lerajzoljuk és lefényképezzük, abban reménykedve, hogy régészeink figyelmét is felhívhatjuk a különös piramisra. Mezopotámia zigguratjai, Észak- és Dél-Amerika hasonló tumuluszai mintha csak egy és ugyanazon mintára épültek volna.”
Mennyire sikerült felhívni a régészek figyelmét a különös földpiramisra, nem tudjuk. Viszont valószínűleg senki sem az őskori építkezést kereste benne, hanem megelégedhetett az „ősemberi edénytöredékek, tapasztott tűzhelyek” kutatásával, amik lehetnek akár néhány évezreddel későbbi keletűek is, mint maga az építmény. Most viszont, mikor a boszniai után egyre-másra kerülnek elő európai piramisok, felhívnánk még egyszer a figyelmet erre a különös hegyre. Próbáljuk ne csak részleteiben, az ott található cserepek szintjén tekinteni, hanem nagy egészként. „
Érnek össze a szálak, talán eljött az ideje nekifeszülni a spirituális válaszok felkutatásának, nem? Hiszen a terület még ma is nagyon aktív!
PROGRAM:
1. nap: Indulás: 6:00-kor Budapest, Üllői út 137, Ecseri úti OMV benzinkút, városból kifelé vezető oldalt
Az ártándi határátlépést követően, Szent László városába, Nagyváradra érkezünk. Első állomásunk a város római katolikus központja. Itt a Boldogasszony székesegyház megtekintése után a püspöki palota múzeumában megnézzük Szent László hermáját. A Kanonok soron felszállva buszunkra bemegyünk a belvárosba. Itt rövid városnéző séta után (Sétáló utca a szecessziós bérpalotákkal, Mülleráj – a cukrászda, Bémer-tér a Szigligeti színházzal, Szent László tér a Fekete Sas Palota) szabad program, kávé, teaszünet a gyönyörű városban. Tovább utazva a Királyhágón át Kalotaszentkirályra érünk. Szállás magánházaknál, közös vacsora. (kb. 450 km)
2. nap: Reggeli után Kirándulás a Lonka völgyében. Magyarkiskapus faluban szállunk le a buszról, és a Lonka völgyébe ereszkedünk le, hol a patakmederben, hol a gyönyörű, sziklafalakkal övezett tisztásokon haladunk keresztül… A völgy végén ősi múltnak titokzatos nyomait, a kiskapusi piramis alakú hegyeket vesszük szemügyre. Délután Magyarvalkóra érkezünk, ahol a kalotaszegi erődtemplomok egyik legszebb példányát láthatjuk. Tornyából a legszebb a kilátás a Vlegyászára. Visszaérkezve szállásadó falunkba Kalotaszentkirályra, megtekintjük a helyi tájházat. Szállás, vacsora.
3. nap: A délelőttöt Kolozsvárott töltjük, Mátyás király szülővárosában. Városnézésünk során meglátogatjuk: Mátyás király és Bocskai István szülőházát, Szent Mihály plébániatemplomot, a Bánffy palotát, a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, a Bolyai egyetemet és a Farkas utcai református templomot. Kolozsvári látogatásunkat azzal zárjuk, hogy tiszteletünket tesszük a Házsongárdi temetőben, ahol Erdély nagyjai pihennek. Ellátogatunk Apáczai Csere János, Tótfalusi Kis Miklós, Dsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor sírjaihoz. Kora délután Erdőfelek közelébe érkezünk, a Feleki gömbkövekhez, természetesen kialakult geológiai unikum vagy valamilyen erő kellett a megformálásukhoz? – a helyszínen kiderül. Vacsora és szállás Kalotaszentkirályon.
4. nap: Reggeli után a bánffyhunyadi fakazettás ősi templommal ismerkedünk, melyet Papp Gábor is behatóan tanulmányozott. Kora délután Magyarország felé indulunk. Érkezés este Budapestre, leszállási lehetőség a felszállással megegyező helyen.
Tisztelt Utasaink!
Utazásunk jellegéből következően, minimális túrafelszerelés feltétlenül ajánlott! (pl.: túra cipő, ruházat, esőköpeny, túrabot, hátizsák, stb….)
Részvételi díj: 45 000 Ft + 135 €
minimum létszám: 40 fő
(jelentkezési határidő: indulás előtt 2 héttel, ezután a részvételi díj várhatóan emelkedik)
A részvételi díj tartalmazza: a 3 éjszaka szállást, 3 reggeli + 3 vacsora, az összes belépőt, helyi idegenvezetők és az autóbuszos utazás minden költségét.
A részvételi díj nem tartalmazza: a BBP biztosítást, (mely irodánkban megköthető) 2000 Ft
ÉLMÉNYEKBEN GAZDAG UTAZÁST, JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK!
Ez a túra Szecsei Miklós Szellem műhely kérésére készült! Kísérőink időbeosztása miatt fenn tartjuk a program változás jogát. Megértésüket köszönjük!