Kalotaszeg piramisai, Torockó és Torda csodái
Szakrális utazás Szecsei Miklóssal és Balla Edével
Időpont: 2025.07.02-07. Poz.szám: 25/EKP/02
Útvonal: Budapest – Torockó – Torda – Kiskapus, Kalotaszeg – Hoja erdő – Kolozsvár – Budapest (kb. 1700 km)
Utazás: az utaslétszámnak megfelelő autóbusszal
Ellátás: félpanzió
Időtartam: 6 nap/ 5 éjszaka
Idegenvezetés: csoportkísérő + Balla Ede, mint helyi szakrális vezető
1. nap: 2025.07.02.
Indulás: 6:00-kor Budapest, Üllői út 137 (Ecseri úti OMV benzinkút, kifelé vezető oldalán)
Utazás, rövid pihenőkkel Torockóig. Rév falujához érve kényelmes gyalog túrával érjük el a Zichy barlangot, Király-erdőben, a Sebes-Körös völgyében. Ennek közelében találjuk a Révi vízesést. A nap során hosszabb pihenőt – Erdély kapujában – a Királyhágón (kb. fél óra) tartunk. Az esti órákban érkezünk Torockóra (5 éjszaka), ahol vacsora és szálláshelyünk vár. (450 km)
2. nap:2025.07.03. Reggeli után a Piramis hegyre (Koporsóhegy) megyünk fel. Kevesen ismerik, még kevesebbet lehet hallani róla, de a kalotaszegi piramisok úgy pár tízezer évvel idősebbnek tűnnek az összes híres-neves ismert piramisnál. A kalotaszegi piramishegyet a helyiek Koporsóhegynek, a regösök menedékének hívják. A leírások szerint a legnagyobb a piramisok közül.
Túránk a dupla piramis hegyhez vezet. A napkelethez az őserő elemek közül a levegős lélek-elem rendelődik, melynek geometriai megfelelője a dupla piramis vagy oktaéder. Este visszatérünk szállásunkra. (80 km)
3. nap:2025.07.04. A délelőttöt Tordán teszünk látogatást az Ótordai református templomban, ahol mindenkit megelőzve, először mondták ki a vallásszabadságot. Majd leerszkedünk a híres Tordai Sóbányába.
Rövid látogatásunk után, kora délután ismét túra cipőt húzunk és a titokzatos Hoja erdőn átvágva, a Kerek Tisztásra igyekszünk, ahol megtapasztalhatjuk a hely különleges energiáit. (150 km)
4. nap: 2025.07.05. A mai nap a környék legendáinak világába érünk. Túránk a Tordai hasadékon vezet keresztül, melyről számos legenda kering és nem csak a környéken.
A legismertebb történetek Szent László királyunk itteni tetteiről szólnak, de vannak Szent György-nap éjjelén megnyíló és betyár barlangokról szóló legendák, vagy olyanok, melyek arról szólnak, hogy tündérek röppennek ki a ragyogó kincsekkel egy bizonyos éjjelen, stb. A szakadék mélyén, a patak partján haladva, hidakon átkelve érünk a hasadék másik végébe. Este visszatérünk szálláshelyünkre.
5. nap: 2025.07.06. Előző torockói kirándulásunk alkalmával megmásztuk a Székelykövet, Kalotaszeg leghíresebb hegyét. De a vele szemben álló társa is legalább annyi figyelmet érdemel, mint maga Székelykő. Így reggeli után indulunk fel az Ordaskőre.
Az Ordas-kő Torockó vidékének, Erdély e rendkívül különleges szegletének egy olyan hegye, mely büszkén magasló hófehér szikláival, füves rétekkel tarkított változatos növényzetű vegyes erdeivel csodálatos látványt nyújt. Ahogy felérünk a csúcsra szemben állunk a székelykő panorámájával, messzebb a Kőközi szoros és az Aranyos vidéke is látszik. Este visszatérünk szálláshelyünkre.
6. nap: 2025.07.07. Eljött a búcsú ideje, indulunk hazafelé. Útközben városnézés Kolozsvárott, Mátyás király szülővárosában. Városnézésünk során meglátogatjuk: Mátyás király és Bocskai István szülőházát, Szent Mihály plébániatemplomot, a Bánffy palotát, a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, stb. Ezután folyamatos utazás, rövid pihenőkkel érünk Budapestre. (kb. 450 km) Érkezés a késő esti órákban, leszállási lehetőség a felszállással megegyező helyen.
Részvételi díj: 145 000 Ft + 150 €
minimum létszám: 40 fő
A részvételi díj tartalmazza: a 4 éjszaka szállást Kalotaszentkirályon, vendégszerető családoknál, 4 reggeli + 4 vacsora, az autóbuszos utazás minden költségét, az idegenvezetést az autóbuszon és a helyi vezetés díjazását.
A részvételi díj nem tartalmazza: a belépőjegyeket és a BBP biztosítást, (mely irodánkban megköthető) 3500 Ft
Tisztelt Utasaink!
Utazásunk jellegéből következően, minimális túrafelszerelés feltétlenül ajánlott! (pl.: túra cipő, ruházat, esőköpeny, túrabot, hátizsák, stb….)
ÉLMÉNYEKBEN GAZDAG UTAZÁST, JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK!
Ez a túra Szecsei Miklós Szellem műhely kérésére készült! Kísérőink időbeosztása miatt fenn tartjuk a program változás jogát. Megértésüket köszönjük!
Kevesen ismerik, mégkevesebbet lehet hallani róla, de a kalotaszegi pirimisok úgy pár tízezer évvel idősebbnek tűnnek az összes híres-neves ismert piramisnál. A kalotaszegi piramishegyet a helyiek Koporsóhegy-nek, a regősök menedékének hívják. A leírások szerint a legnagyobb a piramisok közül.
Részlet: “Nagy port vert fel az utóbbi időkben a Boszniában felfedezett piramisról szóló hír. Semmi új a nap alatt. Xántus János már az ötvenes évek derekán felvetette az írott történelem előtti idők grandiózus építményeinek lehetőségét Kolozsvár környékén is. Valószínűleg Várkonyi Nándor 1940-ben és, 42-ben megjelent – Erich von Däniken paleoasztronautikával foglalkozó nagy sikerű könyvét megelőző – művének hatására, vidékünkön is egy „látóhegy” hálózatot feltételez. Ihletének forrását, Várkonyit idézem én is, Xántus János nyomán, Tündérszép tájak című könyvének Piramisépítők nyomdokain írásából.
„Mintha óriások jártak volna valaha a földön. Egy megdöbbentő méretű rejtélyes építő erő nyomait találtuk, s bennük a képzeletnek olyan szárnyalását, hogy a miénk már követni sem tudja útját. Mi volt, s hogyan működött az az erő, amely pehelykönnyűséggel mozgatott meg ezer és ezer mázsás súlyokat, és mi volt az a cél, amelynek szolgálatában állott? Észak-Amerika szavannáin, Mexikó fennsíkjain, az Andok három- és négyezer méteres magasságában, a Matto Grosso járhatatlan vadonában, az Amazonasz dzsungeljében, az Orinoko torkolatánál, Izland, Skandinávia, Finnország, Szibéria földjén, Anglia és Franciaország partvidékén, a német síkságon, az Alpok hegyvidékén … Krímen és a Kaukázuson túl, messze be a mongol steppékig. Elő és Hátsó-Indiáig, az indonéz szigetekig, a Niger-völgyében, Ugandában s a Polinéziai szigeteken, vég nélküli láncolatban sorakoznak kiklopszok kezeművének nyomai. Sivatagszerű rommezők, több száz méteres gyíkokat, madarakkal viaskodó kígyókat, emberalakokat formáló mundok… tumuluszok, dolmenek, kőkörök… tatársírok, kunhalmok, kurgánok, sírt rejtő piramisok, csillagnéző ziggurátok és más egyéb roppant emlékművek.”
Kirándulásai során Xántus Jánosnak feltűntek Kolozsvár környékének furcsa halmai, jelződombok, lármafák helye. Ezekről a látóhalmokról felfedezhetjük a következőt vagy éppen a következő kettőt. Az őskori jelzőhálózat Kolozsvár környéki íve tartalmazza a Tekintőt, Hegyes hegyet, a Plecska szádáját őrző titokzatos halmot, következne a Fenes patak vízgyűjtőjéhez tartozó Szőlőhegy, a magyarfenesi Csicsal, a szentlászlói Póka vára … és ki tudja meddig tovább.
A titokzatos földgúla már méreteit tekintve is nem egyszerű kurgán, avagy kúnhalom. Az 50-es évek kirándulásán tapasztaltakról így ír Xántus János feltételezett kommunikációs hálózatának: „Ősemberi edénytöredékek, tapasztott tűzhelyek kiégett cserepei tanúskodnak arról, hogy már 10–15 ezer esztendővel ezelőtt is lakott hely lehetett a Csicsal környéke. De az igazi meglepetést a hegy különös alakja jelentette számunkra. A falut uraló dombot ugyanis három terasz futja körül, 10 méter szélességben s egymás fölött 7–8 méteres lépcsőzetben. Kétséget kizáróan itt egy igen ritka földpiramissal, szaknyelven szólva tumulusszal van dolgunk. Mivel pedig hazánk területéről ilyen földpiramis nemigen került elő, bizony alaposan szemügyre vesszük a titokzatos Csicsalt. Közelről és távolról lerajzoljuk és lefényképezzük, abban reménykedve, hogy régészeink figyelmét is felhívhatjuk a különös piramisra. Mezopotámia zigguratjai, Észak- és Dél-Amerika hasonló tumuluszai mintha csak egy és ugyanazon mintára épültek volna.”
Mennyire sikerült felhívni a régészek figyelmét a különös földpiramisra, nem tudjuk. Viszont valószínűleg senki sem az őskori építkezést kereste benne, hanem megelégedhetett az „ősemberi edénytöredékek, tapasztott tűzhelyek” kutatásával, amik lehetnek akár néhány évezreddel későbbi keletűek is, mint maga az építmény. Most viszont, mikor a boszniai után egyre-másra kerülnek elő európai piramisok, felhívnánk még egyszer a figyelmet erre a különös hegyre. Próbáljuk ne csak részleteiben, az ott található cserepek szintjén tekinteni, hanem nagy egészként. „
Érnek össze a szálak, talán eljött az ideje nekifeszülni a spirituális válaszok felkutatásának, nem? Hiszen a terület még ma is nagyon aktív!